Benne vagyok a mai napirajz stripben! Fruzsibaba, akinek lézerszeme van, és felrobbant mindenkit, aki nem tetszik neki. Vigyázz velem! ;]
[Btw lesz rendes poszt is, ha nem leszek elhavazva.]
Étellel játszani pedig nem szabad. Bár, ha ilyen dolgok sülnek ki belőle… Sajnos a blog régóta nem frissült, pedig lenne benne fantázia. Jó téma, szuper sablon(!), és nekem is lenne ötletem még néhány megörökítendő helyzetre.
Külön felhívnám mindenki figyelmét a címkékre (aka flavors)!
Délután 5 óta olvastam e-maileket, átnéztem a fontosabb RSS-eket, frissítettem a Wordpresst, mert sírt a szája, és beüzemeltem az új, hipermenő fruzs[@]fruzs[.]hu e-mailt. Azt hiszem, pótoltam a hétvégén kiesett net-adagomat kicsit. Nem mintha alapvetően hiányzott volna.
Szent György-hegy és a Balaton-felvidék még mindig gyönyörű, szégyelltem is magam rendesen, hogy egy éve voltam ott utoljára. A Szent György-napi rendezvények záróhétvégéje volt most, szombaton bortúrákkal, ma borszenteléssel és kultúrműsorral.
Minden évben elgondolkozom azon, hogy hogyan lehetne kicsit élvezetesebbé és vonzóbbá tenni ezt a hétvégét, de nem sok eredményre jutottam most sem. A műsor ugyanis annyiból áll, hogy lovashuszárokkal az élen felsétál (buszozik) a falu népe, ahol részt vesznek a borszentelő szentmisén, majd jön a néptánc, a néptánc, a népdalkör és a néptánc. Tudom, a rendezvény nem nekem szól, a célzás jó, a célközönség egyértelmű, mégis, évről-évre kevesebben vannak. Pedig a maga nemében egészen hangulatos kis hétvége ez, sok-sok borral, jó esetben napsütéssel, ma még bónusz fagyiskocsit is kaptunk. Persze lehet, hogy jó ez így. A hegy körüli falvak magukat – és a bort – ünneplik ezen a héten. Mégse a Sziget Fesztiválról beszélünk. :)
Mi azért jól éreztük magunkat. Fotóztunk sokat, és végigkóstoltuk a borokat is. Már teljesen nyugodt szívvel ajánlhatom a Nyári Pince borait (beszerezhetőek például a Bortársaságnál), mert nagyon jól sikerült a tavalyi évjárat (is)!
Hirtelen jött ötletet hirtelen tett követte. Már régóta csekkolom, hogy lefoglalta-e már valaki a fruzs.hu domaint, just in case alapon. Senkinek sem volt szüksége rá, egészen mostanáig. Illetve 2,5 héttel ezelőttig. Azóta csinosítgatom, építgetem a blogot, több-kevesebb sikerrel és segítséggel. Az előző blog minden tartalma átkerült ide is, és csak remélni tudom, hogy ezentúl gyakrabban fogok frissíteni, mindenesetre törekszem rá.
Ezúton köszönet a Deja.hu-nak és lipilee-nek a tárhelyért, Nándinak a türelemért, és hogy minden nyígásomat végighallgatta, Keltnek és Szabinak pedig a sitebuild-segítségért.
Nektek pedig azért, hogy átírjátok az esetleges linkeket és az RSS-re is feliratkoztok, és azért, hogy dicshimnuszokat ötleteket és kritikákat kommenteltek ide és most. :)
Tegnap – útban a (zombi-)horror-paródia estre – valamilyen természetfölötti erőtől vezetve Zubolyt hallgattam a buszon. Rég tettem már ilyet és elég nehéz volt visszafojtani a röhögésemet, amikor meghallottam ezt:
Nagyit látom, zsúp a háton
huppan át a pusztaságon. (…)
Morfondírozik egy darabig magában
“a sorozatra visszaérek talán majd”
irány a vásárba, nincs más hátra
kabátos hús lesz vacsorára,
unokái fullos gádzsik
néha eljön egyik-másik.
Kar a karé, láb a lábé
láb a karé, kar a lábé
Diszkrét pakolás, kis csalamádé
dinnyét akkorát mint Pameláé.
Hallgassatok sok Zubolyt, mert zseniálisak! :)
Egy hete pörgök ezen, de kell még egy hét, míg minden rendeződik. Lelkes vagyok nagyon, megtanultam php-ül (csak vicc) és html-ül újra (legalábbis kicsit); azért még van dolgom rendesen. Eddig tudtam (nagyjából) titkolni, viszont már nagyon kikívánkozik.
Valami változik. Egy hét múlva maximum a hűlt helyemet találjátok itt, átteleportálok a világméretű információs szupersztráda egy másik pontjára… Tovább »