Fruzs

“A Magyar Demokrata Fórum (MDF) az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordul, hogy a médiahatóság folytasson le vizsgálatot a Magyar Rádió nyár óta kialakított műsorstruktúrája ügyében, elősegítve, hogy a rádió visszatérjen a közszolgálatiság útjára – mondta a párt elnökhelyettese pénteken Pécsett.” (fn.hu)

Nos, az 1996-os médiatörvény közszolgálati műsorszolgáltatónak nevezi az olyan műsorszolgáltatót, amely többségében közszolgálati műsorokat sugároz. Mit tekintünk közszolgálati műsorszámnak?

19. Közszolgálati mûsorszám: a mûsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatók, nézõk tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mûsorszám, így különösen:
a) a mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés,
b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele,
c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése,
d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató mûsorok,
e) a gyermek- és ifjúsági mûsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztõ, felvilágosító mûsorok,
f) a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztése,
g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszám,
h) a hírszolgáltatás.

Az MR2 Petőfi Rádió új célcsoportot határozott meg magának – a fiatal felnőtteket. Azokat a huszonéveseket, akik eddig – engem is beleértve – maximum a szülők révén hallgatták a Magyar Rádió tetszőleges műsorát. Az új, fiatalos hangvétel rengeteg embert állított a Petőfi mellé, elérték a céljukat. Jó zenéket játszanak, sokfélét, és igényeset. Ez teljes mértékben kielégíti a “műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatók (…) kulturális (…) szükségleteit és igényeit”, ezáltal közszolgálatinak tekinthető. Az új műsorstruktúrának vannak hibái, hiányosságai, de egy alig pár hónapos rádiónál ez talán elnézhető. A sok és jó zenén kívül én is hiányolom a műsorokat, amelyek aktuális(, a célcsoportot érintő) kérdésekkel foglalkoznak, ezeket lassan be lehetne szivárogtatni a “nagyon zene” mellé, kvázi népnevelésként.

Az MDF-et ezek mellett nem értem. Visszatérni a közszolgálatiság útjára ebben az esetben visszatérést jelent a régi, unalmas műsorok és a régi, unalmas zenék sugárzásához. Ez lehet, hogy a 35-40 éves korosztályt megfogja (szerintem nem), de akkor mit hallgassanak a fiatalok? A közszolgálatiságnak a “köz” igényeit kéne kielégíteni, ebbe pedig beletartozunk mi is. Miért is baj, ha egy állami finanszírozású rádió sikeres…?

Az internet és történettudomány nevet viselő óra több mindenre jó. Például lehet a Google Docs-ba jegyzetelni. És mikor a tanár felsorolja a minden böngésző és minden gép által megjeleníthető betűtípusokat, meg lehet nézni jól, hogy vajon a Google Docs mit támogat. És rá lehet jönni, hogy a magyarítást nem kellett volna kiterjeszteni a betűtípus-nevekre. Ezt be lehet írni rögvest Twitterre, majd haza lehet érni arra, hogy a Webisztán egy egész posztot szentelt neki, ami ráadásul az Index címlapján is kinn van.

Mindez cca 2 óra alatt. Útban a világhír felé. [Nem.]

Tegnap felnéztünk a Várba, a Borfesztiválra, ahol sikerült elkölteni nem kevés pénzt, és ezért megkóstolni nem kevés bort. Felsorolásszinten [for the record]: Bujdosó Sauvignon Blanc 2006, Szőke Mátyás Chardonnay 2006, Varsányi Pincészet Cserszegi Fűszeres 2006, Heimann Viona 2005, Dúzsi Kékfrankos Rosé 2006, Frittmann Kadarka Siller 2005. A legjobb választás ebből a Heimann Viona volt, amit ráadásul nem is én kértem, de Szabinak nem elég kifinomult még az ízlése nem ízlett túlságosan, és nekem adta. Cserébe megkapta a maradék rosémat – win-win.

Közben elfogyasztottunk fejenként egy töki pompost, ami lehetett volna jobb is, és egy sajttálat, ami – tekintve, hogy egyikünk sem éppen ínyenc – konkrét pénzkidobás volt, a tálak egy része ugyanis a kukában [vagy mellette] landolt… Zárásnak pedig szinte már hagyományosnak tekinthető módon a Csordás-Fodor Borászathoz vonultunk, ahol húgommal az almádi ismerősökkel dumáltunk, és nem utolsó sorban ingyen ittunk.

Nándi képei itt.

A mértékadó hírportál. :)

Érdeklődve nézegettem a nagy magenta T honlapját, hogy valami érdemleges információt csikarjak ki az új, kedvezményes díjcsomaggal kapcsolatban. Díjszabás megvan, igénybevétel módja nagyjából megvan, majd elémugrik a következő mondat: “Az akció további, teljes körű és részletes feltételei a T‑Pontokban, üzleteinkben és ügyfélszolgálatunkon érhetők el: xxxx, 06-1/xxx-xxxx.” Kettőezerhétben, kérdem én, mi a rákért nem lehet internetre kitenni szerződési feltételeket? Emiatt telefonáljon nekik és nyomkodja a gombokat a robothangra az, akinek két anyja van.

Ha én akciót akarnék bevezetni, nyilván főoldalon hoznám az ajánlatot [ez mondjuk náluk is megvan], majd a továbbkattintás után minimum egy teljes ismertetőt közölnék. Nem pedig azt, hogy ha szeretnéd igénybe venni, akkor még járjál utána, lécci, mert mi lusták vagyunk kitenni, egyébként is, a te érdeked, váze. Miért ez a hozzáállás mindenhol?

Munkáról, gyakorlatról még mindig semmi érdemleges hír, közben ráadásul hirtelen itt termett a november is. Nemjó.

Szóval az van, hogy kell nekem szakmai gyakorlat, első körben 225 óra, aztán még 180. A két etapot teljesíthetem ugyanott, de ajánlott külön helyeken, a tapasztalatszerzés szent célja érdekében. A munkakör pr- avagy marketing-gyakornok. A meghatározott követelmény ennyi.

Az én elvárásaim pedig a következők:
- tanulás, tapasztalatszerzés releváns munkakörben [nem, a kávéfőzés és fénymásolás nem tartozik ide]
- valós és hasznos munka végzése
- ezzel együtt nem durva kihasználás, igáslónak-nézés
- minimális részmunkaidős fizetés [ez az, ami végképp izgalmassá teszi a dolgot]

Cserébe a leendő gyakorlati helyem kap egy alapvetően értelmes, szorgalmas, önálló munkavégzésre képes, és [egyelőre még] nagyon lelkes gyakornokot, akivel lehet aljamunkát végeztetni [sajtólista összeállítása, ellenőrzése, sajtófigyelés, és egyéb finomságok].

Lehetőség pedig van, több is. Az első volt a Blogter, aminek előnye, hogy a blogszféra érdekel, ismeretség van, és úgy tudom, munka is lenne, ráadásul közel is van, hátrány talán csak annyi, hogy hosszútávon nem feltétlenül ezen a területen szeretnék dolgozni, de ez még változhat. Következő lehetőségként lenne protekcióm a MecInteraction-höz is, ami jó, mert nagy cég, és biztos jó tapasztalat lenne, de fennáll a lehetősége, hogy – mivel nagy cég – csak a kávéfőzést és fénymásolást bíznák rám. Viszont ha normál munkát kapnék, akkor sokat profitálhatok. Hátrány itt is, hogy engem a bormarketing és a rendezvényszervezés érdekel jobban. És ekkor jön be a képbe a harmadik, egyelőre elég halovány remény, hogy a Varga Pincészet felvesz marketing-gyakornoknak. Tőlük – ha máshol nem is – marketingben rengeteget lehet tanulni szerintem, mégis vannak ellenérzéseim a dologgal kapcsolatban. A legjobban pedig a budapesti iroda címe vágott mellbe, ami cirka 2 óra BKV-ra van tőlem, Budafokon. Az naponta 4 óra utazás…

Mindenesetre ma este várhatóan beszélek az összekötő kapoccsal, és remélhetőleg eldől a kérdés, mert eléggé unom már az itthonülést.