Ha csak a hallgatószámokat nézzük, akkor adja magát a kérdés, hiszen ha zene1-et folyamatosan egyre többen hallgatják, a hallgatók száma pedig állandó, akkor zene2-t egy idő után kevesebben fogják hallgatni, mint zene1-et.

Tehát ha az underground meghatározása a “kevesek által hallgatott zenekar/stílus”, akkor egy idő után például a Danubius rádióból elkerülhetetlenül underground rádió válik (ami – valljuk be – elég röhejes elképzelés). Vagy csak szimplán eltűnik, mint a nyolcvanas évek diszkóláza. Az is lehet, hogy három év múlva mondjuk a Crystalnak vagy Gáspár Lacinak lesz exkluzív rajongói klubja, erős közösségtudattal és elit-identitással. Ki tudja?

Egyáltalán mi az underground? Mi a mainstream? Mi az igényes és mi az igénytelen? Szubjektív, és mégis van lehetőség az objektivitásra. A közösség dönt, és ma már a közösség döntése megfellebbezhetetlen.

“A GALAXIS Útikalauz érdekes dolgokat közöl a törülközőkről. A törülköző, írja az Útikalauz, a lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. (…) Másrészt, és ez a fontosabb, a törülközőnek roppant pszichológiai jelentősége van. Miért, miért nem, ha a strag stoppos észreveszi, hogy a stopposnak van törülközője, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlője, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytűje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esőkabátja, űrruhája stb. is van. Sőt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül “elvesztett”. A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és győz, és még azt is tudja, hogy hol a törülközője – az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni.”

De ha nincs is nálad a törölköződ, a legfontosabbat akkor se feledd:

NE ESS PÁNIKBA!

Bevallom, én a petíció indulásakor hallottam először a Beugróról, de bízva original ízlésében :), azóta utánanéztem, hogy miről is van szó. Novák Péter egyébként is kicsiszívem csücske; ő az, aki a kereskedelmi televíziózásba bele tudja csempészni a közszolgálatiságot, mer szembemenni az állítólagos “trendekkel”, és felvállalja a véleményét. A négy színész – Pokorny Lia, Kálloy Molnár Péter, Rudolf Péter és Szabó Győző – pedig szimplán remekül improvizál. Szokatlanul színvonalas műsor a TV2-n, így az talán nem is annyira meglepő, hogy el akarták kaszálni. A múltidő jogos, mivel éppen a petíció hatására újabb tárgyalások folynak a Beugró és a TV2 között, illetve több másik csatorna is érdeklődik a műsor iránt.

Bár a siker már most látható, az aláírásgyűjtés nem áll le, a cél a csillagos ég 10 000. Nézz bele a műsorba, és írd alá a petíciót te is!

[Kattints, ha a zenét is szeretnéd hallani]

Nagyit látom, zsúp a háton
huppan át a pusztaságon. (…)
Morfondírozik egy darabig magában
“a sorozatra visszaérek talán majd”
irány a vásárba, nincs más hátra
kabátos hús lesz vacsorára,
unokái fullos gádzsik
néha eljön egyik-másik.
Kar a karé, láb a lábé
láb a karé, kar a lábé
Diszkrét pakolás, kis csalamádé
dinnyét akkorát mint Pameláé.

Hallgassatok sok Zubolyt, mert zseniálisak! :)

Alant pedig a borító, amiről csak annyit, hogy nem vagyok designer, se grafikus, nincs photoshop a gépemen és nem is értek hozzá. Alkalomadtán majd csináltatok valakivel egy szebbet-jobbat. :)

Töltsétek, hallgassátok, szeressétek!

Az .ist.ic család többi tagját tapirnál keressétek.

A Muse-t már az utolsó sorok egyikéből néztük, ahol az átlagéletkor magasabb, a népsűrűség pedig alacsonyabb volt. A koncert meg nagyon jó. Hihetetlen jól szóltak, és bár a zenekarból csak a dobost láttam (néha), nagyon nagy bulit csináltak. Volt Supermassive Black Hole, Starshine, és ha csak ennyi lett volna, nekem az is elég. A ráadásban óriási kék lufikat engedtek a közönségre, én is majdnem hozzáértem egyhez. :)

Koncert után levezetésképp bokszoltunk egyet a metrórajutásért, és megittunk egy macifröccsöt/sört a Szimplában. Még ilyet, akarom.

Nándi beszámolója itt. [Fotóval a nagy kék lufikról.]

[Kattints, ha a zenét is szeretnéd hallani]
Copy Con – Jó reggelt!

Glaciers melting in the dead of night
And the superstars sucked into the supermassive

“Láttál már vattacukrot tányérban meghalni? Vagy nem is föltétlenül meghalni, csupán megroskadni. Meghőkölni, netán összehuttyanni, mint a tót orgona. A szénásszekérnyi tupírból – nehéz is megmondani mivé. Cukorrá? Ennél azért bonyolultabb a helyzet, huttyanás van, visszaút nincs. A tupírból lehet még haj, a vattacukorból sose lesz kristálycukor.

A vattacukor az irreverzibilis hiábavalóság.”

Tovább itt.