Tegnap – útban a (zombi-)horror-paródia estre – valamilyen természetfölötti erőtől vezetve Zubolyt hallgattam a buszon. Rég tettem már ilyet és elég nehéz volt visszafojtani a röhögésemet, amikor meghallottam ezt:

Nagyit látom, zsúp a háton
huppan át a pusztaságon. (…)
Morfondírozik egy darabig magában
“a sorozatra visszaérek talán majd”
irány a vásárba, nincs más hátra
kabátos hús lesz vacsorára,
unokái fullos gádzsik
néha eljön egyik-másik.
Kar a karé, láb a lábé
láb a karé, kar a lábé
Diszkrét pakolás, kis csalamádé
dinnyét akkorát mint Pameláé.

Hallgassatok sok Zubolyt, mert zseniálisak! :)