Tegnap olvastam egy érdekes bejegyzést a Starbucks bevételeinek amerikai visszaeséséről, és elgondolkodtatott. A cikket egy saját bevallása szerint “gyógyulófélben lévő Starbucks-függő” írta, aki – miután számára is érzékelhetővé vált a gazdasági recesszió – lemondott a reggeli Starbucks kellemes, ellenben viszonylag költséges megszokásáról. Felmerült bennem, melyik lesz a következő cég, ami a gazdasági visszaesést láthatóan megsínyli?
A tényleges luxuskategóriás szolgáltatásoknak mindig lesz piaca, gazdagok mindig lesznek. Az átlagember először a hétköznapi kis örömökből vág vissza, amiket mind meg lehet oldani olcsóbban, mégis, illeszkedik a napi rutinba és az ember nehezen válik meg tőle.
Neked mi jelent a hétköznapokban luxust? Miről mondanál le először?
March 25th, 2008; 14:58-kor
Én először a kajarendelést és a reggeli péksütimet adnám fel, helyette pedig otthonról hoznék enni magamnak az irodába. Amikor ez valami miatt nem megoldható, akkor belefér a menza/netpincér. Hát én így. :)
March 25th, 2008; 15:31-kor
http://mystarbucksidea.force.com/home/home.jsp
March 25th, 2008; 15:52-kor
köszi robin, de máskor a link elé/után írhatnál pár szót, hogy miért is releváns ez. előre is kösz.
March 27th, 2008; 13:53-kor
Egyáltalán mi a fene az a Starbucks?
March 27th, 2008; 13:57-kor
Jillie: a Starbucks egy kávé-franchise, olyasmi, mint a McDonalds, csak nem hamburgert árulnak 600féleképpen, hanem kávét. Az amerikai nagyvárosokban kb minden ötödik sarkon van egy üzletük, és idénre tervezik, hogy jönnek Magyarországra is.
March 29th, 2008; 13:44-kor
Na, a kávémról nem mondanék le… :)
March 30th, 2008; 11:58-kor
Rabszolgatartók…
March 30th, 2008; 12:12-kor
Jillie, és ezt mire alapozod? Nem hiszem, hogy minden multiról kategorikusan ki kéne jelenteni, hogy rabszolgatartók…
March 30th, 2008; 13:00-kor
Hmmm… Kaját eddig is inkább magam csináltam, az otthoni teázásról meg elég nehéz lenne leszokni. :| Nemmmm tudom. Talán a hirtelen felindulásból elkövetett péksütizés. :)
March 30th, 2008; 15:12-kor
Túrórudi. De arról akkor vagyok kénytelen lemondani, amikor nincs itthon. Egyébként szóba sem jöhet :)
March 31st, 2008; 8:57-kor
Majd akkor derül ki, ha már tudjuk, mennyiért dolgoztatnak. De szerinted melyiknek nagyobb az esélye?
March 31st, 2008; 16:33-kor
Őszintén? Nem tudom. nem gondolom, hogy egy cég csak azért, mert multi, már rögtön kizsákmányoló rabszolgatartó lenne. Egyébként simán el tudom képzelni, hogy hazai viszonylatban jóval többet kereshetsz egy Starbucksban majd, mint pl a McDonaldsban vagy bármelyik gyorsétteremben.
De a poszt egyáltalán nem erről szól, hanem arról, hogy miről mondanál le, ha meg kéne húznod a nadrágszíjat. Te miről? :)
April 2nd, 2008; 14:43-kor
Tudom, hogy nem erről szól, de hát istenem, ha közösen ide lyukadtunk ki!
Amúgy a napi büfézésről kellene lemondanom. Nem is merem összeszámolni, hogy mennyipént b@sztam már el rá.
De amúgy nem kávézom és nem is cigizek. De imádom az édességet. Lehet, hogy erről is le kellene mondanom?
Vagy csak úgy általában az evésről?