Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány – nevezzük az egyszerűség kedvéért Fruzsnak -, aki kénytelen-kelletlen regisztrált a hotdog.hu oldalra. Tettének mozgatórugóit ne firtassuk, legyen elég annyi, hogy muszáj volt ezt megtennie. Regisztrált tehát, és jó szokásához híven nem olvasta el a Felhasználási Feltételeket. Akkor még.

Telt-múlt az idő, mikor is az említett weboldal hírlevél kiküldésére adta a fejét. Sajnálatos módon azonban a “Didergős a hideg tél, jó gyógyír a hírlevél” címet voltak képesek adni ennek az agyszüleménynek, ami hősünket nem kicsit bosszantotta fel, és mohón a levél láblécéhez tekert, ahol a “Leiratkozás a hírlevélről” linket kereste. Ellenben nem találta. Sem ezt, sem útmutatást arra, hogy ezt hol és hogyan tudná megtenni. Elzarándokolt tehát a fent nevezett szájtra, és elkezdett keresgélni. Sorra vette a lehetséges helyeket, a beállításokat, a F.A.Q.-t, még a Felhasználási Feltételeket is elolvasta, de csak ennyit talált:

“A Szolgáltatás személyre szabott nyújtása keretében az Üzemeltető az egyes Felhasználók profiljának felhasználásával a profiloknak megfelelő reklámokat juttat el a Felhasználók részére hirdetések formájában illetve egyéb módon. (…) Az Adatvédelmi Nyilatkozat elfogadásával a Felhasználók hozzájárulnak az Üzemeltető által végzett és a fentiekben megjelölt célú adatkezelésekhez.”

Ekkor úgy döntött, telefonos emailes segítséget vesz igénybe: megkérdezi a nagy hotdog-főnököt, hogy ugyan mégis hogy tudna leiratkozni bugyuta című hírlevelükről. A válasz meglepően gyorsan megérkezett: “a hírlevélről leiratkozni csak regisztrációd megszüntetésével tudsz”.

A végkövetkeztetés: a leiratkozási lehetőség nélküli hírlevél jogos ugyan, csak éppen nem etikus, mint ahogyan az sem, hogy ezt sem nem jelzik a hírlevél láblécében. A megoldás pedig? A gmail gyorsan tanuló spamszűrője minden gondomat megoldja. Tisztább, szárazabb, biztonságosabb. Csak a szám íze volt keserű egy kicsit.