Míg az ipari méretű kockulás folyik [gy.k. Nándi új gépet telepít, közben Mac Minit próbálgat], én blogot írok. Végre. Furcsa, mert nem arról van szó, hogy ne lenne témám, ihletem, vagy ötletem, sőt. Időm viszont alig. Ami van, az pedig jó szokás szerint kifolyik a kezem közül. Persze lehet, hogy ez is csak a november miatt van. A november mondjon le. Szívesen látnék erről egy statisztikát is egyébként, de szerintem bőven ez a leggyűlöltebb hónap az évben. Nincs benne a decemberi szülinapvárás karácsonyvárás, de az októberi vénasszonyok nyara rég elmúlt már. Van viszont köd, nyálka, eső (néha hó) és hideg.

Nem mintha alapvetően nem érezném magam jól a bőrömben így, november (majdnem-)közepén, de azért mégis. [Zárójel: a Thinkpad jó, de nagyon hasonlít a billentyűzete az én 3000 N100-as Lenovómra, a kiosztás ellenben más, így kb harmincötödszörre nyomok félre az 'END' gombot keresvén. Fcuk. És megint majdnem. Fcuk again.] Szóval a kedv jó, szombaton bevásárlás is volt, ahol ránkakaszkodott egy medve (is), aki a keresztségben az Ottó nevet kapta, bár ma rájöttünk, hogy lehetett volna Mac(i) is, még a színe is stimmel (azaz fehér). We are Geek Family.

Blogötletekből sincs hiány, lesz itt még bazmeg posztrengeteg, csak győzzétek olvasni. Csak győzzem írni.